Ellenszavazat nélkül fogadta el a nagybányai helyi tanács csütörtökön a város három nyelvű megnevezéséről szóló rendeletet - tájékoztat Facebook-oldalán Kovács Richárd tanácsos.

"Történelmi pillanatot éltünk ma meg (csütrtökön, szerk. megj.) az önkormányzati ülésen: a város magyarsága megkapja a méltó tiszteltet, anyanyelvén is olvashatja a város nevét. Egyöntetű, 21 igen szavazattal fogadtuk el a város három nyelvű megnevezését: Baia Mare - Nagybánya - Neustadt. Nagybánya belépett az európai szellemű városok közé, ami a kisebbségi jogokat illeti" - olvasható a tanácsos bejegyzésében.

Megkeresésünkre Kovács Richárd elmondta, az RMDSZ a helyhatósági választások kampányában vállalta fel a többnyelvű táblák ügyét, amelyet sikerült is konfliktusok nélkül, gyorsan rendezni. „Úgy véltük, egy olyan városnak, amely Európa kulturális fővárosa címre pályázik, kötelessége komolyan venni az itt élő kisebbségek jogait” - magyarázta.

A tervezetet nem az RMDSZ nyújtotta be

A rendelettervezetet nem az RMDSZ nyújtotta be, hanem a polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármester, Marinel Rob. „Erre azért került sor, hogy jelezzük, ez elsősorban nem egy politikai húzás, hanem fontos lépés a normalitás fele” - magyarázta a tanácsos.

Kisebb súrlódások a tervezettel kapcsolatban csak a jogi bizottságban merültek fel: egy szociáldemokrata tanácsos emelt kifogást ellene, mondván, hogy a közigazgatási törvény szerint nem kötelessége a városházának többnyelvű helységnévtáblákat kihelyezni, hiszen a magyar lakosság számaránya nem éri el a 20 százalékot. Kovács Richárd tájékoztatása szerint erre az volt a válasz, hogy a törvény nem is tiltja ennek megtételét, így hadd döntse el az önkormányzat, hogy szeretne-e többnyelvű helységnévtáblákat, vagy sem.

Nagybánya lakosságának 10,3 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek a 2011-es népszámláláson.

A tanácsos elmondta, az RMDSZ-frakció további ügyeket is szeretne minél hamarabb rendezni, ilyen például a nagybányai festőiskola mind az öt alapító tagja előtti tisztelgés azzal, hogy utcákat neveznek el róluk, vagy az, hogy a város terei kapják vissza történelmi megnevezésüket. 

A kolozsvári magyarságnak mindeddig annak ellenére nem sikerült elérni a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, hogy az erre vonatkozó törvény 2001-es elfogadásakor még az 1992-es népszámlálás adatai voltak érvényben, amelyek szerint meghaladta a 20 százalékot a város magyar lakosságának az aránya. 2011-ben a magyarok a város lakosságának a 16 százalékát tették ki.